"Nagyon hétköznapi, de mégis nagyon bátorító élményem volt a napokban. A Széchenyi-fürdőbe mentünk el kettesben a férjemmel, közben útközben sokat beszélgettünk.
Sajnos ahogy betettem a ruhámat az öltözőszekrénybe, egész máson gondolkodtam és elfelejtettem megjegyezni a szekrényem számát. A Széchenyiben az a rendszer, hogy a szekrénykulcson nincs rajta a szekrény száma, csak egy biztonsági kód, ami alapján jegyzőkönyv felvétele (a szekrényben lévő cuccok azonosítása) és 9000 Ft kifizetése után keresik ki a kódhoz tartozó szekrény számát, ha elfelejtetted. Ugyanez az eljárás, ha elveszted a kulcsod, de tudod a szekrényed számát. Mindez biztonsági okokból, mert sok lopás történt.
A lényeg, hogy annyira emlékeztem, hogy a folyosóról nyíló 10 öltöző közül nem az elején és nem a végén voltam és hogy az öltözőnként 200 szekrény közül a jobb oldaliak jöhetnek számításba és nem a fal mellettiek, így nagyjából a 2000 szekrény közül 400-500 kipróbálandó szekrényt vettem számításba.
Egyszer hallottam egy bizonyságot arról, hogy valakit a Szent Szellem egy idegen országban, idegen városban tudott a szükséges helyre vezetni térképek és iránymutatás nélkül, így én is fohászkodni kezdtem az Úrhoz, hogy mentsen ki ebből a kellemetlen helyzetből és mutassa meg nekem, hogy melyik az én szekrényem.
Elindultam hát a kulccsal a kezemben az öltözők folyosóján és próbáltam figyelmi valami vezetésre. Sorba hagytam el az öltözőket egymás után, míg az ötödiknél egy hűvös szellő csapta meg az arcomat, ahogy elhaladtam előtte. Befordultam, megálltam a jobboldalon lévő 100 szekrény előtt és egy-két pillanat tétovázás után az egyikbe betettem a kulcsomat. Elfordítottam és a szekrény kinyílt. Az enyém volt.......
Nem kellett próbálgatnom, az első, amit megpróbáltam a sajátom volt. Ha valaki kívülről látott volna, azt látja, hogy megyek a folyosón, befordulok , odaállok a szekrényem elé és kinyitom, mintha pontosan tudtam volna, hogy mit csinálok.

A böjtben az a fantasztikus, hogy be tudsz jutni egy olyan dimenzióba, amikor a lényegtelen dolgok eltörpülnek, a lényegesek pedig előtérbe kerülnek. Fogékony lesz az ember olyan isteni érintésekre, vezetésekre, amik mellett lehet, hogy a rohanó hétköznapokban csak simán elszaladunk. Kiszolgáltatobbaknak érezzük magunkat és jobban függünk az Úrtól."

Peák Erika

A bejegyzés trackback címe:

https://imabojt.blog.hu/api/trackback/id/tr631648701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jofoldisz 2010.01.05. 17:50:28

Uh! Ez egészen hátborzongatóan természetfölötti... nem is mondanám hétköznapinak! A csúcs az, hogy nem mégy el közömbösen a felismerés fölött, hanem felfedezed a forrást!

Judett 2010.01.05. 19:13:10

Nem véletlenül volt a "hétköznapi" szó idézőjelben..... :-)
Ez tényleg természetfeletti csoda volt....
süti beállítások módosítása